Szomorúan értesültünk arról, hogy volt pedagógustársunk, szeretett Gyuszink, már nincs közöttünk. Egy olyan nevelő, aki amellett, hogy igazi mestere volt pályájának, ismerte annak legrejtettebb fortélyait, példaértékű jellemvonásokkal bírt. Bár közel egy évtizede nyugdíjba vonult, személye most is elevenen él bennünk, mintha ma is együtt küzdenénk meg a napi feladatokkal, arra törekedve, hogy minél eredményesebb legyen gyermekeink oktatása-nevelése.
Ki is volt ő?
Kriskó Gyula 1944. december 23-án született. Magyar és történelem szakon szerezte meg a diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Pályafutását 1963-ban kezdte meg a Tárnokligeti Általános Iskolában. A gyerekek Gyuszi bácsija pesti srácként került községünkbe. Nagyon fiatal volt, tele pedagógiai hittel, elhivatottsággal. Nemcsak óriási lelkesedéssel és hozzáértéssel tanította szaktárgyait, hanem teljes odaadással vetette bele magát minden olyan iskolai tevékenységbe, amely a gyermekek tanórán kívüli elfoglaltságával kapcsolatos.
Hamar beilleszkedett a várositól teljesen eltérő falusi életbe. Dolgozott a ligeti és a falusi iskolában is. Mindig megfelelt annak, amivel megbízták. Munkaközösség-vezetőként irányította a hozzátartozó nevelők munkáját. Ha szükséges volt, akkor a magyar nyelv és irodalom mellett testnevelést is tanított. Dr. Fodor Dezső igazgatósága idején, 1978-tól öt éven keresztül helyettesként tevékenykedett.
Soha nem volt feltűnő, csendesen és szívósan tette a dolgát, de amikor megszólalt, annak súlya és értelme volt. Érdemes volt figyelni rá.
Több alkalommal eredményesen szerepelt tanulóival a különböző tanulmányi versenyeken. Fontos szerepet töltött be a tárnoki iskola és a község kulturális életében. Nagy szakértelemmel és érzékkel tanított meg jeleneteket, műsorokat különböző ünnepélyekre és rendezvényekre, mélyen kihasználva azok jellem- és közösségformáló lehetőségeit.
Nemcsak oktató, de lelkiismeretes nevelő is volt. Az évek folyamán sok olyan gyermekkel foglalkozott, akiknek osztályközösséggé alakítása nagy erőfeszítést és türelmet kívánt. Neki sikerült! Csendesen, halk szavúan, de határozott egyéniséggel végezte munkáját. Több mint négy évtizeden át, több generáción keresztül nevelte és oktatta Tárnok fiataljait. Nyugdíjba vonulásáig töretlenül hitt a pedagógusi munkában. Minden lehetőséget megragadott arra, hogy a gyermekek személyiségét pozitívan formálja.
Munkájában önkritikusság jellemezte, mások munkáját is helyesen értékelte. Önzetlenül, nyíltsággal, egyenrangú partnerséggel, barátilag közeledett mindenkihez. Odafigyelt pályakezdő nevelőtársaira, fogékony volt az újra, ahol csak lehetett segített. Rengeteget adott, de sohasem éreztette, hogy bármit is kérne cserébe. Munkájának elismeréseként az elsők között kapta meg 2002-ben községünk kitüntetését, a Rákóczi-díjat.
Kriskó Gyula olyan pedagógus volt, akinek az iskola, a gyermekek nevelése nem munka, hanem egész életét kitöltő hivatás volt. Bölcs gondolatai, szakmai tudása, munkaszeretete, embersége nemcsak tanítványainak, hanem fiatalabb kollégáinak is egész életre szóló útmutatóul szolgál mind a mai napig.
Várhelyi Mária, Egri Ferenc
Mivel Kriskó Gyula családja elég nehéz anyagi körülmények között él, volt kollégái úgy határoztunk, hogy anyagi segítséget nyújtunk abban, hogy méltó módon vegyünk búcsút tőle, illetve a nemrégen elhunyt feleségétől, szeretett Veránktól, aki szintén községünk pedagógusa volt. Kérjük azokat a volt tanítványait, tisztelőit, munkatársait, akik úgy érzik, szeretnének ebben segíteni, a tárnoki Takarékszövetkezetben külön erre nyitott „Zsikla Szilvia, Egri Ferenc 64800080-18016828” számlaszámra utaljanak rá, vagy személyesen fizessenek be valamilyen anyagilag nem megterhelő összeget.
A Kriskó házaspár egyedül nevelte általános iskolás unokájukat. Mivel szeretnénk további sorsának alakulásában segíteni, a temetés költségeinek rendezése után fennmaradó részt a kislány neveltetésére fordítjuk. A befolyt pénz felhasználását öt fős bizottság ellenőrzi. Várhelyi Mária nyugdíjas pedagógus, Egri Ferenc aktív kolléga, Király Ilona, az Iskola Alapítvány elnöke, Monoriné Juhász Szilvia a szülői munkaközösség vezetője és Zsikla Szilvia (Rovács Szilvia) volt tanítványa.
A számla 2016. július 31-éig van nyitva, addig várjuk a felajánlásokat.
Köszönettel:
Bálint Éva, Pintér Lászlóné