Márton-nap

Iskolánkban figyelemmel kísérjük a jeles napokhoz fűződő néphagyományokat. Az őszi hónapok közül novemberben is találkozhatunk szép népszokásokkal, hagyományokkal, melyek az idő múlásával feledésbe merülhetnek, ha nem teszünk ellene. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék az érdekességekben gazdag népi világot.

Szent Márton ludakhoz fűződő legendája Franciaországból indult el. Márton szerénységből el akarta kerülni püspökké választását, ezért a ludak óljában elbújt, de a madarak gágogása elárulta. Népi magyarázat szerint innen ered a Márton- napi lúdfogyasztás. A lakomán bőven kell lakmározni, hogy jó termés legyen a következő esztendőben.

A népszokás szerint Márton napján mi is ludas ételeket fogyasztottunk. Gazdagon terített, ünnepi asztal - libatöpörtyű, kolbász, májas libazsír, hozzá illő hagyma, friss kenyér - várta gyerekeinket, hogy belekóstoljanak a különböző „libaságokba”. A jó étvágyat és a vidám hangulatot, mely e naphoz hozzá tartozik, a kép is bizonyítja. Mindezt Horváth apukának és anyukának köszönhetjük, akik a sok finomságot biztosították osztályunk számára. A szülők jóvoltából mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy a következő évben jó termés legyen és a Márton napra szóló mondat ne váljék valóra.

 „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

Muskovicsné L.Katalin

vissza