Február elején Tárnokra is megérkezett a paksi atomerőművet bemutató interaktív kamion. A mozgó bemutatóteremben a látogatók interaktív táblákon ismerhetik meg az atomenergiát, a paksi atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkját, valamint a két új blokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a Paks II. projekt eddigi eredményeibe, tájékozódhatnak a beruházás jelentőségéről, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól, szerepéről. A kiállítást fotók és kisfilmek színesítik, többek között a legmodernebb technológiát felvonultató VVER-1200-as blokktípusról, de virtuális sétát is tehetünk egy, a Paksra tervezetthez hasonló atomerőműben. Bárki, aki ellátogatott, hasznos információkat tudhatott meg az atomenergiáról, a paksi atomerőmű működéséről. Így iskolánk tanulói is megtekintették ezt a bemutatót, sőt az előadás után próbára is tehették tudásukat az elhelyezett táblákon. Aki a 15 kérdésből 14-re helyesen válaszolt ajándékot kapott. Az előadásból sok hasznos információt megtudtunk.
Többek között, hogy a paksi atomerőmű 1969 és 1987 között épült meg. Az alapkiépítéskor 1760 MW-os létesítmény napjainkban 2000 MW teljesítményű, 2014-ben Magyarország áramtermelésének 53,6%-át adta. A paksi egyes blokk üzemideje 2032-ben, a négyesé 2037-ben lejár, tehát szükség lesz további áramtermelő berendezésekre.
- Nem mindegy, hogy a klímavédelmi szempontból előnyös és/vagy megújuló energiát használó erőművek telepítésére mekkora területet szánunk, illetve mekkora annak építési költsége. Például, ha a 2000 MW teljesítményt napelemekkel akarjuk fedezni, akkor 360 négyzetkilométeres területen kell napfényparkot létrehozni. Ez kicsivel több mint a Balaton területének fele. Ha szélfarmot akarunk, akkor 1000 négyzetkilométernyire lenne szükség a több mint ezer széltorony kiépítéséhez, a geotermikus energia kiaknázására pedig körülbelül 200 helyen kellene lefúrni a földbe. Az atomerőmű területigénye ehhez képest elhanyagolható.
- Környezetvédelmi szempontból az a legfontosabb érv, hogy az atomerőmű közvetlenül nem bocsát ki szén-dioxidot, vagyis nem fokozza az üvegházhatást. Az erőmű és a kiszolgáló létesítmények felépítése, az urán kitermelése, szállítása, majd a végén az erőmű leszerelése és lebontása természetesen CO2-kibocsátással jár, de ez viszonylag csekély mennyiség.
- A hazai atomenergia alkalmazása biztonságos és folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, csökkenti az ország energiaimport-függőségét.
- Az atomerőmű évtizedek óta a legolcsóbban termelő erőmű hazánkban, az üzemanyag politikailag stabil országokból szerezhető be.
- Az üzemanyag szállítása, készletezése egyszerű, több évre elegendő üzemanyag elfér négy közepes méretű helyiségben.
- A keletkező radioaktív hulladék mennyisége csekély, jól kezelhető, és biztonságos elhelyezése hosszútávra megoldható.
- A paksi atomerőműben alkalmazott reaktor kiforrott, biztonságos típus. Nemzetközi szervezetek rendszeres vizsgálatai bizonyítják, hogy az erőmű műszaki állapota megfelel az igen szigorú nemzetközi és hazai követelményeknek.
Tehát: Minden műszaki és gazdasági szempont szerint az atomerőmű jelenti a hosszú távú, biztonságos és versenyképes magyar villamosenergia-ellátás alapját.
Szeder Lászlóné
