Nádból, lopótökből készült az idei kiszebábunk a tárnoki suliban. A kisiskola aulájában lett elhelyezve, lábainál egy dobozzal. Ide dobhattuk be rossz tulajdonságainkat, amelyeket március 4-én, csütörtök délután a kisiskola udvarán a kiszebábbal együtt elégettünk – megszabadulván tőlük.
Ide kívánkozik egy őszinte gyerekszájtörténet az osztályomból. A rossz tulajdonságokat írtuk éppen fel a papírra, amikor megszólított az egyik tanítványom:
- Kriszti néni! Én ezeket már tavaly is felírtam, mégsem múltak el!
Időm sem volt válaszolni, egy másik gyermek megelőzött:
- Tudod, úgy van az, hogy azt neked is akarni kell, neked is tenned kell érte.
Micsoda bölcsesség egy kilencévestől!
A kiszebábot nemcsak elégettük, előtte egy kis műsort is meghallgathattunk a 3. c osztálytól: versekkel elbúcsúztattuk a telet, köszöntöttük a tavaszt, majd csúfolódós csujogatásokat mondtak egymásra a fiúk és a lányok.
A munkánkba valami hiba csúszhatott, mert sajnos nem hoztuk meg a meleget, de bízunk benne, egyszer csak megjön a jó idő is.
Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina
 |
 |
 |
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
