Ez a nap is úgy kezdődött, mint minden tanítási nap, de most alig vártuk, hogy vége legyen a tanóráknak, ugyanis az osztállyal kirándulni mentünk a Tropicariumba és a Csodák Palotájába.
Miután leszálltunk a vonatról, bementünk a Camponába, letettük a kabátjainkat és a táskáinkat, majd kaptunk a kezünkre egy szalagot, mellyel beléphettünk mindkét helyre.
Először a Tropicariumba mentünk, ahol koponyák, kagylók fogadtak. Aztán halak, teknősök, majmok, madarak, kígyók következtek, majd olyan állatok, melyek egyesekben félelmet keltettek. Ennyi halat még sohasem láttunk együtt! Kálmán Zoli az egyik nagy akváriumban észrevett egy fa mögött bujkáló kb. 100 kg-os harcsát. A következő teremben ebédjüket majszoló majmokhoz értünk, akiket gyorsan el is neveztünk. Miközben a kígyókat nézegettük, jött néhány gondozó, és elkezdte egerekkel etetni őket. Nagyon érdekes volt. Ezután az „esőerdőn” keresztül, egy hídon át jutottunk el az aligátorokhoz. Mire odaértünk a cápákhoz, ott is elkezdődött az etetés. Két búvár vödörből adogatta a makrélákat a cápák szájába. Hihetetlen, de ezek a ragadozók nem bántották az akváriumban lévő többi halat. Végül a rájákhoz vezetett az utunk. Nagyon kellemes volt az érintésük, ezért sokan megsimogatták őket.
Utunkat a Csodák Palotájában folytattuk. Kezdődhetett a játék! Elvarázsolt minket a sok-sok csoda! Futottunk, ördöglakatot szedtünk szét, tükörlabirintusban jártunk. Ültünk és döcögtünk négyszögletes kerekű autóban, gyorsan pörögtünk a forgóban. Fújtunk buborékokat, versenyt futottunk az idővel. Igyekeztünk mindent kipróbálni, csak sajnos kevés volt rá a két óra.
Fáradtan indultunk hazafelé, de megbeszéltük, hogy ismét visszatérünk ide az osztállyal.
Csató Ferenc, Faragó Norbert, Filimon Beatrix,
Gábor Zoltán, Kulcsár Csilla, Lukács Dóra, Orosz
Hajnalka, Répási Rita 5.b osztályos tanulók