… 23, 24, 25!!! (26, ...)

Egy decemberi napon az 1. a és az 1. c osztály kisdiákjai már reggel óta a szokásosnál is izgatottabbak voltak. Nem csoda, hiszen a Lúdas Matyi című előadást mentek megnézni délután Budapestre.

A régi ovistársak nagyon örültek egymásnak a buszon, s míg a fővárosba értek, a frissen hullott hóban gyönyörködtek. Fazekas Mihály történetét mindenki jól ismeri. Így aztán a Karinthy Színpad művészei új aspektusból mutatták be a mesét, a gyerekeket is bevonva az izgalmas előadásba. Az elsősök mély átéléssel segítettek Matyinak leszámolni a botütéseket arra a csúf, kövér emberre, aki ott nyögdécselt a színpad közepén és Döbrögi névre hallgatott. Az elszántabbja tovább is mondta, mint huszonöt, ők semmit nem bíztak a véletlenre. Volt, aki kettesével nyugtázta a suhintásokat, mivel úgy egyrészt gyorsabb, másrészt már szeptember óta iskolás… Miután a mese végére kiderült, hogy a földesúr többé senkinek nem fog ártani, győzelemittas tapsviharral fejeződött be a műsor. Levezetésképpen a hátizsákokból előkerültek az anyukák által gondosan becsomagolt uzsonnás batyuk, majd némi egészségügyi séta után - Most akkor hol a busz? - hazaindult a kis társaság.

Kellemes élményekben volt része mindenkinek aznap délután. Legközelebb megismételjük!

Markó Ágota

vissza