Egy szép, napos reggelen osztálykirándulásra mentünk a Velencei-tóhoz. Vonattal utaztunk.
Elmentünk biciklit kölcsönözni. Az én kerékpárom piros volt, éppen akkora, amekkora nekem kellett. Könnyű volt tekerni vele.
A túravezetőnket Máténak hívták.
Mind biciklire ültünk és libasorban elindultunk Gárdonyból. Úti célunk Velence volt, ahol sárkányhajóztunk. Először mind féltünk, hogy felborulunk, de ez szerencsére nem sikerült. Mi a Süsü nevű hajóval szálltunk vízre, míg a többiek a Paff hajón utaztak, amit a Süsü hajó sikeresen megelőzött. Közben azt üvöltöttük: -Hajrá Süsü!
Mikor partra értünk, újra biciklire pattantunk, és irányt váltottunk Agárd felé, hogy kenyérlángost együnk. Útközben megpihentünk a dinnyési Parkerdőben, ahol játszottunk, fociztunk, kulacsainkat hideg vízzel töltöttük meg.
Utána jólesett a kemencében sült kenyérlángos és a hideg üdítő.
A nap végén a Velencei-tóban még egy kellemes fürdőt is vettünk, amitől mindenki felfrissült.
Véleményem szerint ez a nap egy hihetetlen jó kirándulás volt.
Magyar Vivien 4. c osztályos tanuló
