Mindig jó érzés kiállításokra vinni tanulóinkat, hiszen ezeken, az adott témával kapcsolatos anyagokkal koncentráltan találkozva, igazán mély ismeretekre tehetnek szert.
Különösen igaz ez az űrkiállításra, hiszen jellegénél fogva az itt bemutatottakkal, csak másodlagosan, írások, fotók, illetve filmfelvételek keretében találkozhatunk mindennapi életünkben. Ráadásul ezek ránk gyakorolt hatása, az információ áradatba való keveredésük miatt, elég csekély. Ezért látogattunk el a „Gateway to Space” interaktív űrkiállításra, ahol különleges űrkalandon vehettünk részt. Itt, amellett, hogy megismertük az emberiség csillagközi felfedezéseinek történetét, a közeljövő terveibe is bekukkanthattunk.
Csak egy pár dolog ezekből. Láttuk a korai álmodozók első próbálkozásait a rakétaépítés területén, megcsodálhattuk az orosz és amerikai űrhajómodelleket, illetve beléphettünk egy valódi űrállomásra is. A bemutató interaktív elemekkel is segített közel hozni a távoli világűrt. Szkafandert öltöttünk magunkra, egy Holdról származó kődarab révén megérinthettük égi kísérőnket, szimulátor segítségével átéltük egy űrsikló irányítását, a legbátrabbak pedig a giroszkóp pörgését kipróbálva megtapasztalhatták milyen is az űrhajósok kiképzése.
Szívmelengető érzés volt magyar neveket is olvasni a kutatók között. Kiemelkedő közöttük is Pavlics Ferencé. Az országunkat 56-ban elhagyó tudós felelőse volt az 1971-es amerikai holdra szállásnál használt „holdautó” létrehozásának, aminek megalkotása rendkívül sok problémával járt. Ilyenek -160 és +125 fok közti hőingadozás, a kis tömeg, vagy a szállíthatóság miatti összecsomagolhatóság. A legnagyobb problémát a jármű kerekei jelentették. Mivel a légmentes környezetben és a nagy hőmérséklet-ingadozásban a földi gumitömlők használhatatlanok, ezért ezek abroncsát rugalmas titán fémspirálból készítették. A Pavlics által tervezett különleges kerekek az égitest egyenetlen, poros és köves talaján is biztosították a rugalmasságot és a manőverező képességet.
A kiállítás végén egy filmet tekintettünk meg, ahol megismertük a NASA közeljövőre vonatkozó terveit, mint például a Mars felderítésére irányulót.
Az űrélmény után, a látott információknak köszönhetően tudásunkban meggazdagodva tértünk vissza a Földre.
Egri Ferenc
