A múlt évben az osztályunk Budapesten járt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, az esőerdő kiállításon.

Ez maradandó élmény volt számunkra és egyben hasznos is, ezért idén is nagy örömmel készültünk az újabb kiállításra. Ez szintén a Vajdahunyad várában volt, de most a sivatag és annak élőlényei volt a téma.

Eljött a nap, iskola után a tárnoki vasútállomásról indultunk. Mindenki hozott magával az utazásra enni- innivalót. Nagyon feldobott volt a hangulat már a vonaton is, jókat beszélgettünk és vártuk, hogy megérkezzünk a Déli pályaudvarra. Onnan mentünk tovább, majd később átszálltunk a kis földalattira, azzal mentünk a Hősök terére. Ott megnéztük a híres szobrokat és a kiírásokat is. Ekkor már közel voltunk a Vajdahunyad várához, ezért oda gyalog mentünk el. Bementünk a várba és megvártuk, amíg a tanárok jegyet vásárolnak nekünk. Eközben mi betettük a táskáinkat, kabátjainkat a ruhatárba. Utána jött egy néni, aki elmagyarázta, hogy mit is kell majd csinálni.

Az osztályoknak négy - ötfős csoportokba kellett állniuk. A csoportok kaptak egy golyót és egy nagy kerek lapot tele kilyukasztható számmal. Bejáratnál kezdődött a vetélkedő, amely a sivatagi állatokról szólt. Amelyik választ helyesnek gondoltuk, oda kellet a golyót belegurítani. Ha az „igen”-nél jött ki alul a golyó, akkor helyes volt a válasz. Ha jó volt a megoldásunk, akkor ki kellett lyukasztani a számát a nagy kerek lapon. A végén megnéztük a mezőgazdasági eszközöket, ami nagyon érdekes volt. Sokat gondolkodtunk azon, hogy mit, hogyan használhattak és milyen nehéz volt a munka a mai modern gazdálkodáshoz képest. Mindezek után elmentünk a büfébe ahol mindenki evett ivott, majd megkaptuk a jutalmat is. Az ajándék mindenkinek egy füzet és egy finom csokoládé volt. Ennek nagyon örültünk.

Ezek után még nem volt vége a kiállításnak, hiszen hátra volt még egy nagyon érdekes rész, amely a vadászatról szólt. Volt ott mindenféle régi fegyver meg állat. Nekem a sivatagi rész tetszett a legjobban, mert olyan érdekes leírásokat olvastam az állatokról, amelyeket korábban nem is tudtam. Sajnos véget ért a kiállítás, ezért hazaindultunk.

Sok új dolgot láttunk az osztállyal ismét, és közben sokat beszélgettünk is. Jól szórakoztunk! Szeretem az ilyen kirándulásokat, ezért jó lenne, ha jövőre is mennénk még hasonló helyekre!

 

Boncz Ákos 6. c