|
|
IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin
leányaként a horvátországi
Ozaljvárban
született 1643-ban. Neve akkor vált igazán közismertté, amikor férjhez ment 1666. március 1-jén I. Rákóczi Ferenchez. Három gyermekük született: 1667-ben György, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, 1672-ben Julianna, majd 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc. Házasságuk nem volt boldog és nem is tartott sokáig. Nem a válás vezetett a történelmi frigy felbomlásához, hanem a Wesselényi által vezetett rendi mozgalomban való részvétel, amely miatt I. Rákóczi Ferencet börtönbe zárták. S bár fogsága nem tartott hosszú ideig, hiszen kegyelmet kapott, 1676-ban elhunyt. Zrínyi Ilona özvegy lett, és árván marad a két gyermek is. |
Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Anyósa halála után végül a hatalmas Rákóczi-birtok úrnője lett. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága.
| Könnyedén irányította az ügyeket, miközben leveleket váltott egy nála öt évvel fiatalabb férfival. Ő volt a késmárki gróf, akit mi Thököly Imreként ismerünk. A levelek természetesen nem voltak érzelemtől mentesek, sőt még a házasság gondolata is megfogalmazódott bennünk. Erre azonban még pár évig várniuk kellett. A "kuruc király" 1680-ban egy ebédmeghívás alkalmával megcsodálhatta a szépséges jövendőbeliét. Akkor már biztos volt, hogy hamarosan az esküvőre is sor kerül, ehhez azonban szükség volt a bécsi udvar engedélyére. A szerelmeseknek erre 1682-ig kellett várniuk. Házasságkötésükről még egy francia romantikus regény is született. |
|
|
|
Zrínyi Ilona második férje mellett megtalálta mindazt, amire vágyott. Sőt még annál többet is, hiszen 1678-ban már vagyonával is támogatta a kurucok megmozdulásait a Habsburgokkal szemben. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. De ismerjük a mondást, miszerint egyszer fent és egyszer lent, és a kezdeti sikerek után jöttek a súlyos vereségek. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerülnek és Thököly gyors egymásutánban kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685-ban Thökölyt elfogták és rabláncon vitték Nándorfehérvárra, ahol sorsa végképp megpecsételődött. |
|
Zrínyi Ilona nem tehetett mást, mint hogy Munkácson maradt két gyermekével. 1685 végén a császári csapatok körülveszik a utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált, és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elszakították tőle, őt magát pedig zárdába küldték. |
|
Madarász Viktor: Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt
1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába, és anya és fia soha többé nem találkozhattak.
Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték, így aztán újra együtt lehetett férjével.. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg azt soha nem kaphatta meg.
1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe.
1703. február 18-án halt meg, nem sokkal a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt. Hamvait fia hamvaival együtt, a kassai Szent Erzsébet-dómban helyezték el.
Zrínyi Ilona határozott és keményszívű volt. Egyetlen dolog tudta csak megingatni elveiben, ez pedig a Thököly Imre iránt érzett szerelem volt. Sokan azonban, köztük II. Rákóczi Ferenc is, egyszerűen hozományvadásznak tartották a férfit, aki csak színlelte a szerelmet.
Egy azonban biztos: Zrínyi Ilona jóban-rosszban kitartott párja mellett. Ezzel pedig legendát teremtett. Egy hős, harcos, küzdő szellemű asszony legendáját.
